A Sentinel-2B első képei

Posted on

Március 7-én állították pályára, alig egy héttel később már haza is küldte első képeit a Sentinel-2B műhold.

Az európai Copernicus földmegfigyelő program nemrég felbocsátott műholdja, a Sentinel-2B – azonos felszereltségű társához, a Sentinel-2A-hoz hasonlóan – 13 színben, a látható és infravörös hullámhosszak tartományában érzékeny. Leképezési sávjuk 290 km széles. Mindkét műhold poláris napszinkron pályán kering, pálya menti helyzetüket úgy állítják be, hogy mindig a Föld átellenes pontjai fölött repüljenek.

A Sentinel-2B fedélzeti műszerével (Multispectral Imager, MSI) készített első felvételeket az olaszországi Matera melletti földi követőállomás vette. A leképezett terület a Balti-tengertől Kelet-Európán át Líbiai északi részéig húzódott. Az alábbiakban ebből a sávból mutatunk be néhány részletet. Míg északabbra az égbolt jellemzően felhős, borult volt, s így a felszínből nem sok látszott, például Olaszországban derült, napsütéses időjárás uralkodott március 15-én.

A dél-olaszországi Brindisi városa és kikötője március 15-én, a Sentinel-2B legelső képének egyik részletén. Itt úgy kombinálták a különböző hullámhosszakon készített felvételeket, hogy a kép a valóságoshoz közeli színben jelenjen meg. (Kép: Copernicus Sentinel adatok 2017 / ESA)
Crotone városa és a Colonna-fok környéke az „olasz csizma talpánál”. Ez a hamis színezésű kép a Sentinel-2B infravörös hullámhosszakon végzett méréseiből készült. (Kép: Copernicus Sentinel adatok 2017 / ESA)
Az Adriai-tenger túlpartján, Albániában a Karavastai-öböl és környéke, a természeteshez közeli színekben, a Sentinel-2B első képén. (Kép: Copernicus Sentinel adatok 2017 / ESA)

Ezek a képek egyelőre csak látványosságnak alkalmasak. Az MSI műszer kalibrációja most kezdődik, a teljes folyamat várhatóan 3 hónapig tart. Csak ezután kerülhetnek be a szolgálatszerűen készített Sentinel-2B felvételek a Copernicus program felhasználói számára hozzáférhető adatbázisba. Az első képek mindenesetre megnyugtatóan demonstrálták, hogy a műszer működőképes és „hozza” az akár 10 m-es felszíni felbontást. Így minden remény megvan arra, hogy a Copernicus optikai távérzékelő műholdjainak párosa a felszínborítás feltérképezésében, a mező- és erdőgazdálkodásban, a part menti vizek vizsgálatában, és még egy sor más alkalmazási területen hosszú időn át megbízható szolgáltatást nyújtson majd a felhasználóinak.

Kapcsolódó linkek: