Copernicus áttekintés

Az alábbi kb. 35 perces angol nyelvű előadásban Mauro Facchini, az Európai Bizottság Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatósága (DG GROW) Copernicus osztályának (I/2) vezetője mutatja be az európai földmegfigyelő rendszer alapjait, kialakításának történetét és széleskörű alkalmazási területeit.

 

 

Kapcsolódó linkek:

Copernicus Masters: nagyobb, mint valaha

Megnyílt a pályázóknak az immár hagyományos Copernicus Masters verseny idei fordulója, több mint másfél millió eurós összdíjazással.

A Copernicus Masters versenyt a német AZO szervezésében, az Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával 2011 óta rendezik meg. A cél a műholdas földmegfigyeléssel kapcsolatos újszerű, innovatív megoldások és alkalmazások, termékek elismerése, piaci elterjedésük elősegítése. Az európai Copernicus programban keletkező hatalmas adatmennyiség, a Sentinel műholdak mérései megnyitják az utat a felhasználási területek és az üzleti alkalmazások egyre szélesebb köre felé. Ez a legnagyobb verseny, amely a földmegfigyelési adatok hasznosításán alapuló ötleteket, alkalmazásokat, üzleti elképzeléseket díjazza. Mostanra az európai földmegfigyelési innováció egyik hajtómotorjává vált.

A Copernicus Masters előző, 2016-os versenyének győztesei. (Kép: AZO / A. Valdenebro)

A 2017-es versenyre 13-féle kategóriában lehet jelentkezni, a regisztrációkat június 30-ig várják. Az összesen 1,5 millió eurót meghaladó pénzdíjazású kategóriák mellett lesz olyan is (ESA Sentinel Small Sat Challenge), ahol a legjobb pályázó egy kisméretű földmegfigyelő műhold tervezésére és megépítésére 1 millió eurós támogatást és a Föld körüli pályára állítás ingyenes lehetőségét nyerheti el. A tavalyi évhez képest közel megháromszorozódott a díjazás összege.

Az Európai Bizottság hat kategóriában vár pályázatokat, a fenntartható fejlődéstől a nagy adatbázisok (big data) hasznosításáig terjedő témákban. A versenyen felbukkanó legjobb 40 ötlet kidolgozásához és piacra viteléhez anyagi segítséget adnak.

Kapcsolódó linkek:

A Vajdaság – színesben

A mezőgazdasági táblák különös, festményszerű látványt nyújtanak a Sentinel-2A műhold „sokszínű” képén. A ma Szerbiához tartozó, részben magyarok lakta, Magyarországgal délről határos Vajdaság autonóm tartomány területét évmilliókkal ezelőtt a Pannon-tenger déli része borította. Itt folynak össze a Kárpát-medence nagy folyói, a termékeny talaj jelentős mezőgazdasági termelést tesz lehetővé. Ennek „lenyomata” jó látható az európai Copernicus program Sentinel-2A műholdjának tavaly nyári képén. A kisebb-nagyobb sokszögletű alakzatok – a mezőgazdasági táblák – geometrikus rendjét az északról dél felé kanyargó Tisza szalagja töri meg. A kép bal alsó sarkában a Duna egy rövid szakasza is feltűnik. A sötét egyenes szakaszok mesterségesen létrehozott csatornákat jelölnek.

A 2015 júniusában indított Sentinel-2A hamis színezésű, eredeti formájában 10 m-es felszíni felbontású képe 2016. augusztus 28-án készült a Vajdaság területéről. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2016 / ESA)

A Sentinel-2 műholdak – amelyek közül már kettő repül Föld körüli pályán, de az idén március 7-én pályára állított Sentinel-2B műszereit még kalibrálják, ezért nem kezdte meg rendszeres adatszolgáltatását – 13 spektrális tartományban (színben) készítenek felvételeket a földfelszínről. Ezek a látható és infravörös tartományba esnek. Belőlük a feldolgozás során hamis színezésű képeket lehet előállítani. Az eljárással jól kiemelhetők a felszínborítás egyes tulajdonságai, a jelen esetben például a mezőgazdasági táblák állapota, a rajtuk termesztett növények eltérő fajtái, fejlettségi stádiuma. Itt a sárgás árnyalatok például növényektől mentes, frissen szántott földeket jeleznek. A termőföldek közt kisebb-nagyobb települések is felismerhetők.

A fenti műholdkép egy kinagyított részlete, balra középtájt Nagybecskerek településsel (rózsaszín).

A Vajdaság egy részét bemutató Sentinel-2A műholdkép szerepelt az Európai Űrügynökség (ESA) földmegfigyelési videósorozatában.

Kapcsolódó linkek:

Földcsuszamlás Kolumbiában

Április 1-jén a heves esőzések és hirtelen áradások miatt a dél-amerikai ország Ecuadorral és Peruval szomszédos, délnyugati Putumayo tartományának fővárosában, Mocoában hatalmas földcsuszamlás történt. A természeti katasztrófának több mint 260 halálos áldozata volt, további több százan megsérültek. A sárfolyam hidakat, épületeket, autókat, fákat is magával sodort. Csak azért nem estek még többen áldozatul, mert a folyók vízszintjének hirtelen emelkedésére figyelmeztető szirénák hangjaira sokan elhagyták otthonaikat és biztonságos helyre menekültek.

A két műholdból álló Sentinel-1 radaros konstelláció mérései alapján készült az alábbi térkép. A 2017. március 20-án és április 1-jén végzett Sentinel-1 megfigyelések alapján meghatározták a felszín elmozdulásának mértékét. A színskálán a piros jelöli a legnagyobb változást, habár számértéket nem rendeltek hozzá a kép alatti jelmagyarázatban.

A kolumbiai Mocoa melletti földcsuszamlás következtében létrejött felszínváltozás ábrázolása (színes kép), a háttérben a Sentinel-1 radaros amplitúdóképe a környékről. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2017 / I. Parcharidis, Harokopio University of Athens)

A sár a városhoz közeli hegy tetejéről indult, az áradat keresztülfolyt a 40 ezer lakosú településen és elérte a közeli folyót. A műholdradaros módszer nagy előnye, hogy a mostanihoz hasonló felhős, borult időben is alkalmazható a felszín megfigyelésére. A természeti csapások – földcsuszamlások, földrengések, árvizek – előtt és közvetlenül utánuk végzett megfigyelések alapján információ nyerhető a katasztrófa sújtotta terület kiterjedéséről és ezzel akár megelőzhető, hogy további áldozatok legyenek vagy még nagyobb anyagi kár keletkezzen.

Kapcsolódó linkek:

A Sentinel-2B első képei

Március 7-én állították pályára, alig egy héttel később már haza is küldte első képeit a Sentinel-2B műhold.

Az európai Copernicus földmegfigyelő program nemrég felbocsátott műholdja, a Sentinel-2B – azonos felszereltségű társához, a Sentinel-2A-hoz hasonlóan – 13 színben, a látható és infravörös hullámhosszak tartományában érzékeny. Leképezési sávjuk 290 km széles. Mindkét műhold poláris napszinkron pályán kering, pálya menti helyzetüket úgy állítják be, hogy mindig a Föld átellenes pontjai fölött repüljenek.

A Sentinel-2B fedélzeti műszerével (Multispectral Imager, MSI) készített első felvételeket az olaszországi Matera melletti földi követőállomás vette. A leképezett terület a Balti-tengertől Kelet-Európán át Líbiai északi részéig húzódott. Az alábbiakban ebből a sávból mutatunk be néhány részletet. Míg északabbra az égbolt jellemzően felhős, borult volt, s így a felszínből nem sok látszott, például Olaszországban derült, napsütéses időjárás uralkodott március 15-én.

A dél-olaszországi Brindisi városa és kikötője március 15-én, a Sentinel-2B legelső képének egyik részletén. Itt úgy kombinálták a különböző hullámhosszakon készített felvételeket, hogy a kép a valóságoshoz közeli színben jelenjen meg. (Kép: Copernicus Sentinel adatok 2017 / ESA)
Crotone városa és a Colonna-fok környéke az „olasz csizma talpánál”. Ez a hamis színezésű kép a Sentinel-2B infravörös hullámhosszakon végzett méréseiből készült. (Kép: Copernicus Sentinel adatok 2017 / ESA)
Az Adriai-tenger túlpartján, Albániában a Karavastai-öböl és környéke, a természeteshez közeli színekben, a Sentinel-2B első képén. (Kép: Copernicus Sentinel adatok 2017 / ESA)

Ezek a képek egyelőre csak látványosságnak alkalmasak. Az MSI műszer kalibrációja most kezdődik, a teljes folyamat várhatóan 3 hónapig tart. Csak ezután kerülhetnek be a szolgálatszerűen készített Sentinel-2B felvételek a Copernicus program felhasználói számára hozzáférhető adatbázisba. Az első képek mindenesetre megnyugtatóan demonstrálták, hogy a műszer működőképes és „hozza” az akár 10 m-es felszíni felbontást. Így minden remény megvan arra, hogy a Copernicus optikai távérzékelő műholdjainak párosa a felszínborítás feltérképezésében, a mező- és erdőgazdálkodásban, a part menti vizek vizsgálatában, és még egy sor más alkalmazási területen hosszú időn át megbízható szolgáltatást nyújtson majd a felhasználóinak.

Kapcsolódó linkek:

Az Etna kitörése

A Szicília szigetén fekvő Etna kontinensünk legnagyobb működő vulkánja. Legutóbbi hirtelen robbanásszerű kitöréséről még azon a napon, „frissen” készített felvételeket a terület fölött elrepülő Sentinel-2A, az európai Copernicus földmegfigyelő program 13 látható és infravörös színtartományban érzékeny műholdja.

(Kép: Copernicus Sentinel adatok 2017 / ESA)

A képhez felhasznált felvételek március 16-án, magyar idő szerint 11:45-kor készültek. A különböző hullámsávokban végzett mérésekből származó adatokat úgy kombinálták, hogy az Etnát borító hó kék színű legyen – így könnyedén megkülönböztethető a felhőktől, amelyek a valódi színeket mutató képen ugyancsak fehérnek tűnnének. A forró láva narancsszínű a műholdképen.

A jelentések szerint a kitörés során legalább tíz ember sérült meg – turisták és a BBC helyszínen forgató stábjának tagjai. Szerencsére nagyobb baj nem történt. A vulkán nyolc hónapnyi viszonylagos nyugalom után február végén aktivizálódott.

Kapcsolódó linkek:

Felhőmentes Európa

Mindig süt a nap, örökké nyár van és derült idő – ha a valóságban nem is, műholdképekből mindez megvalósítható!

Ha pedig megvalósítható, akkor meg is csinálták. A Sentinel-2A műhold által 2016. májustól szeptemberig Európa különböző vidékeiről készített felvételek közül kiválogatták azokat, melyek felhőmentes körülmények között születtek. Ezeket egy egységes kinézetű, nagyítható mozaikba rendezték, amely szabadon elérhető az érdeklődők számára – ahogyan a munka alapjául szolgáló Sentinel-2A felvételekhez is minden felhasználó szabadon hozzáférhet, az Európai Unió és az Európai Űrügynökség Copernicus programjában követett adatpolitika értelmében.

A felhőmentes Európát ábrázoló műholdas mozaik, egyben a navigálási, nagyítási lehetőséget is kínáló Sentinel-2 cloudless kezdőképe. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok / EOX)

Több mint 8 billió (8 × 1012) pixel alkotja a nagy összesített műholdképet, amely az s2maps.eu címen tekinthető meg és böngészhető. Alkotói az osztrák EOX IT Services GmbH munkatársai. Közel 30 terabyte mennyiségű adatot használtak fel hozzá, ezt a cég által fejlesztett szoftver és más, nyílt forráskódú számítógépes programok alkalmazásával dolgozták fel automatikus üzemmódban, azonosítva a felhőmentes képpontokat és a valóságoshoz közeli színeket előállítva a Sentinel-2A különböző hullámhosszakon végzett mérései alapján.

Egy magyarországi példa: a Velencei-tó és környéke 2016 nyaráról, a Sentinel-2A műhold felhőmentes űrfelvételei alapján. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok / EOX)

Kapcsolódó linkek:

Pályára állt a Sentinel-2B

Az európai Copernicus földmegfigyelési program legújabb műholdja, a 13 látható és infravörös hullámhosszon érzékeny Sentinel-2 sorozat második tagja, a Sentinel-2B magyar idő szerint 2016. március 7-én 2:49-kor startolt Francia Guyanából, a Kourou űrközpontból, egy Vega hordozórakétával.

A Vega rakéta VV09 jelű startját mutató videó. (Forrás: ESA / CNES / Arianespace )

A Sentinel-2 műholdak közül az első, a 2A jelű 2015. június 23-án állt pályára. A Sentinel-2B is hasonló (786 km magas poláris napszinkron) pályára kerül, de keringése közben mindig a Föld szemben levő pontja fölött repül majd. Így a két műholdból álló rendszer még rövidebb visszaérési idővel képes felvételeket készíteni a földfelszín adott területeiről. Öt nap leforgása alatt teljes egészében fel tudják mérni a 84°-os északi és déli szélességek közötti területeket. A Sentinel-2 műholdak 13 színben (443 nm és 2190 nm közötti hullámhosszakon), 290 km széles sávban képezik le a felszínt. A Sentinel-2B beüzemelése és kalibrációja a startot követően néhány hónapot vehet igénybe. Utána válnak majd elérhetővé a szolgálatszerűen gyűjtött adatok a Copernicus felhasználók számára.

A start közvetítésének teljes, 1 óra 50 perces változata a Guyana Űrközpontból, Kuorouból. (Forrás: ESA / CNES / Arianespace )

#Sentinel2Go: a Sentinel-2B indítása kapcsán március 6-ról 7-re virradóra az ESA darmstadti irányítóközpontjában (European Space Operations Centre, ESOC) nagyszabású médiaeseményen vehettek részt a meghívottak, 100 kiválasztott érdeklődő a közösségi oldalakról, hivatalos vendégek, valamit a Copernicus adatok felhasználóit képviselő szakértők. A teljes közvetítés ideje 2 óra 50 perc. (Forrás: ESA)

Kapcsolódó linkek:

A San Joaquin-völgy süllyedése

Nemrég egy bejegyzésünkben Sentinel-1 műholdképek segítségével Kaliforniába, a San Joaquin-völgybe látogattunk. Akkor arra mutattunk példát, hogy az apertúraszintézises radarmérések (Synthetic Aperture Radar, SAR) amplitúdóképei alapján hogyan lehet információt nyerni a felszínborítás változásairól: a tározókban a vízfelület hirtelen növekedéséről, a mezőgazdasági táblákban a növényzet fejlődéséről, átalakulásáról. A radarmérések azonban nem csak erre jók. Műholdradar-interferométeres technikával (Interferometric SAR, InSAR), a több időpontban végzett mérések fázisinformációjának feldolgozásával a felszín függőleges mozgásai térképezhetők fel.

Nem csupán Kalifornia, de az egész Egyesült Államok egyik legtermékenyebb mezőgazdasági termőterülete a San Joaquin-völgy. Már közel egy évszázada, az 1920-as évek óta tudják, hogy a talajvíz intenzív kivonásával járó öntözéses gazdálkodás a felszín süllyedésével jár. Egyes helyeken mostanra ez a süllyedés a 8,5 métert is elérte! A vizet a földművesek kutak ezreiből veszik ki, a folyamat hosszan tartó száraz időszakok alatt természetesen felgyorsul. Ilyen szárazság sújtotta a vidéket az elmúlt években is.

A felszínsüllyedés komoly fejfájást okoz a helyi vízügyi hatóságoknak, mivel a változások következtében megsérülhetnek a vízvezetékek, gátak, hidak és utak is. A hosszú évtizedek óta tartó, térbeli eloszlását tekintve nem egyenletes süllyedés nyomán nem csak a vonalas infrastruktúrák, de számos kút is használhatatlanná vált. A folyamatos vízkivétel és süllyedés következtében végérvényesen, visszafordíthatatlanul csökkenhet a talaj mélyebb rétegeinek víztározó kapacitása, vagyis akkor sem töltődik fel egészen a talajvízkészlet, ha netán hosszabb időre csapadékossá válik az időjárás. Mindez a jövőre, az öntözéses mezőgazdaság hosszabb távú fenntarthatóságára nézve kedvezőtlen kilátást jelent. A vízkivétel okozta felszínsüllyedés sokba is kerül. Bár pontos, minden részletre kiterjedő számítások nem állnak rendelkezésre, a szövetségi és állami vízügyi szervezetek 1960 óta mintegy 100 millió dollárt költöttek csak a sérült infrastruktúra javítására.

A jelenleg aktuális felszínsüllyedés felmérésére a kaliforniai állami vízügyi szervezet (Department of Water Resources, DWR) nemrég megbízást adott a NASA Sugárhajtás Laboratóriuma (Jet Propulsion Laboratory, JPL) számára. Ők a levegőből, pilóta nélküli repülőgépekről végzett, valamint műholdak által szolgáltatott radarmérések alapján, interferométeres módszert alkalmazva végezték el a feladatot. A 2015 augusztusában publikált előzetes tanulmány a 2006 és 2015 közötti időszakra vonatkozott, de a folytatódó extrém száraz időjárásra tekintettel a DWR-nél a legfrissebb, 2015-ös és 2016-os folyamatokra is kíváncsiak voltak.

Számos problémás helyszínt sikerült azonosítani, ahol a süllyedés 2015 után sem állt meg. Ilyeneket mutat az alábbi térkép, amely az európai Copernicus program Sentinel-1A radaros műholdja adatainak felhasználásával készült. Van, ahol a felszín évente akár 60 cm-t is süllyed.

A színskálán a Sentinel-1A 2015. május 7. és 2016. szeptember 10. közötti radarmérései alapján meghatározott, 60 cm-t is elérő felszínsüllyedés a kaliforniai San Joaquin-völgy néhány települése környékén. (Kép: Copenicus Sentinel adatok / NASA Earth Observatory, Joshua Stevens / NASA JPL, Tom Farr, Cathleen Jones)

A JPL szakemberei számos helyen feltárták a felszínsüllyedés történetét. Kimutatták, hogy hosszabb esős időszakok után, amikor a csapadék elegendő a mezőgazdaság igényeinek kielégítésére – ilyen volt például 2015-2016 tele –, a süllyedés lelassul, bár a talajvíz visszaszivárgása és felgyülemlése nem azonnal történik, hosszabb időt vesz igénybe. A legnagyobb süllyedéssel érintett területek azonosítása segíthet a hatóságoknak a helyi probléma kiváltó okának azonosítására, ami gyakran egy a süllyedő „teknő” közepén levő, intenzíven használt vízkivételi helyre, kútra vezethető vissza.

A fenti kép nagyobb területet mutató változata.

A DWR vezetője szerint a radaros mérések alaján kimutatott jelenlegi felszínsüllyedés aggasztó és fenntarthatatlan folyamat. Veszélyezteti a több millió ember ellátásáért felelős infrastruktúrát, és végső soron a talajvíz mértéktelen felhasználása oda vezethet, hogy magát a vizet nem tudják majd eljuttatni oda, ahol szükség van rá.

Kapcsolódó linkek:

Copernicus felszínborítási adatok

A Copernicus felszínfigyelő szolgáltatása (Copernicus Land Monitoring Service, CLMS) műholdas adatok alapján bármely felhasználó számára szabadon hozzáférhető információt nyújt a felszínborítással, a földhasználat típusaival kapcsolatban. A rendelkezésre álló és szakértők által feldolgozott, értelmezett és rendszerezett – esetenként helyszíni adatokkal kiegészített – műholdas mérésekből a felszínborítás hosszú évek alatt bekövetkező változásai is nyomon követhetők, ahogy például a növényzet és a felszíni vizek állapota is. Az információ a döntéshozók és a vállalkozások, de akár magánemberek számára is elérhető, regisztrációt követően díjtalanul. Ez talán a világon a legösszetettebb műholdas felszínmonitorozó szolgáltatás, amely globális, európai és helyi szintű információval is szolgál. Hogyan alakul a városiasodás, a települések terjeszkedése a természetes környezet rovására? Hogyan változik az erőterületek nagysága? Hogyan hat a növényborítottság csökkenése a talaj minőségére? Hogyan alakulnak a várható terméshozamok? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ a felhasználók.

A Copernicus program részeként működő szolgáltatás koordinálásáért az Európai Bizottságtól (European Commission, EC) kapott megbízás alapján az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency, EEA) és a Közös Kutatóközpont (Joint Research Centre, JRC) a felelős. Az alábbi rövid (angol nyelvű) videót nemrég az EEA tette közzé, hogy bemutassa a CLMS működését és szolgáltatásait.

 

 

Magyarországon Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztályának (2017 előtti nevén a Földmérési és Távérzékelési Intézetnek) a munkatársai vesznek részt a Föld felszínének monitorozására létrehozott európai rendszer munkálataiban. Honlapjukról Magyarország területére a felszínborítási adatbázisok nemzeti (EOV) vetületben is elérhetők.

Kapcsolódó linkek: