Mekkora a műholdas távérzékelés gazdasági haszna?

Posted on

Mindannyian érzékeljük, hogy a földmegfigyelés hasznos, és társadalmi szempontból bőven „megéri” megépíteni, pályára állítani és üzemeltetni a távérzékelő műholdakat. De nem könnyű a címben feltett kérdésre pontosan, számszerűen válaszolni. Mégis néha szükséges, ha a döntéshozókat vagy az adófizetőket meg kell győzni a műholdas programok létjogosultságáról.

2015 őszén a távérzékelési vállakozáskat tömörítő európai szervezet (European Association of Remote Sensing Companies, EARSC) egy tanulmányt tett közzé, amelyben megbecsülték a Copernicus programban a radaros távérzékelés gazdasági értékét, legalábbis az alkalmazásának egyetlen specilis területén, a Balti-tengeren folyó téli tengeri hajózásban. A szervezet a későbbiekben hasonló, de más alkalmazási területekre vonatkozó tanulmányokat is tervez készíteni az Európai Űrügynökség (ESA) megbízásából.

hajo-telen-earscMindjárt az elején a lényeg: a szakértők elemzése szerint a műholdradaros megfigyelések révén Finnországban és Svédországban évente 24 millió és 116 millió euró közötti gazdasági haszon keletkezik. A téli tengeri kereskedelmi hajózás számára a Balti-tenger fő útvonalainak és a kikötőknek a jégmentesen tartása elsőrendű fontosságú. A jégtörők munkáját hatékonyan segítik azok az előjelzések, amelyeket az apertúraszintézises műholdradaros (SAR) méréseken alapulnak. Ha minden jól működik, rövidülnek a menetidők és csökken a bizonytalanság, optimálisan lehet tervezni a kikötők üzemeltetését, az áruk és nyersanyagok érkezését és indulását. Érdekes – és a hajózás fontosságát jól megvilágító – adat, hogy Finnország export-import forgalma 90%-ban a tengeri áruszállításon alapul.

A tanulmányban közölt minimális és maximális összeg nagy eltérését a számítások alapjául vett feltételezések és a becslések bizonytalansága adja.

Kapcsolódó linkek: